Drégelypalánk
Alig van olyan, aki ne ismerné Szondy György és a drégelyi vár nevét. A drégelyi vár hős védőinek híre bejárta az egész Duna-medencét. A jobbágy származású várkapitány és kis létszámú csapatának bátor helytállása még az ellenfélre, a török Ali basára is nagy hatást gyakorolt, ezért díszes temetést rendezett a hős ellenfélnek.
Szondi György várkapitány és a 150 fős őrség 1552-ben négy napig védte a várat a sokszoros túlerővel szemben. Az utolsó ostromnál Szondi a várkapunál halt hősi halált, s az őrség is elpusztult. A törökök nem javították ki a várfalakat, helyette Drégely községbe palánkvárat építettek. Ennek következtében Drégely vára nem jutott többé katonai szerephez.
A ma is látható középkori várrom a Börzsöny hegység meredek lejtőjű, 444 méter magas hegycsúcsán áll. Hosszan elnyújtott alaprajzú, megközelítően észak - déli tájolású. Bejárata a déli oldalon van, melynek sziklába vágott kapunyílása és néhány nagyméretű lépcsője megmaradt az utókornak. A bejárat közelében ugyancsak sziklába faragtak két négyzetes mélyedést és további lépcsőket. A vár északi fala még több méter magasságban áll. A romterület belsejében négyzetes, falazott feltöltődött vízgyűjtő és több helyiség alapfala látszik. A Börzsöny hegység e területe 1978-tól tájvédelmi körzetté van nyilvánítva.
Drégely eleste után a törökök palánkvárat építettek a község régi temploma köré. A megerősített kegyhelyet a magyarok 1593-ban foglalták vissza. Többszöri sikertelen török ostrom után a 1649-ben a templom körül épült várat megerősítették. Őrsége a várat 1663-ban felgyújtotta és elhagyta, minek következtében a jelentősége megszűnt. A mai barokk stílusú templom 1734-ben épült, melyet Batthyány érsek bővíttetett a végleges, kereszthajós formájára 1792-ben. A templom a község északi részén áll, a völgyből mintegy 10 méterre kiemelkedő teraszon.
Érdemes még megtekinteni a Szentháromság szobrot is, mely barokk stílusban készült 1762-ben. A színezett kőszobrot alkotója kőpillérre helyezte el. Fent a Szentháromság látható a térdelő Szűz Máriával, míg a talpazaton négy szobor, Szent József, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János kapott helyet. A talapzaton elől Szent Flórián dombormű látható. Kerítése kovácsoltvas modern kőlábazaton, négy pillér közé helyezve. A pilléreken a négy evangélista kopott, illetve erősen sérült szobra látható.
Jelentős emlékhely még Szondy fasor. Szondy György és hős társainak emlékezetére elsőként Simor János érsek építtetett kápolnát 1885-ben a feltételezett sír felett. Majd 1896-ban, a millennium évében hársfákat ültetett a Szondy-kápolnához vezető út mentén és a kápolnát övező terület köré. Az idő vasfoga kikezdte és ezért 1975-ben lebontották a kápolnát. Az elültetett hársfákból napjainkig még 137 db megvan. A legkisebb 100 cm, a legnagyobb 340 cm törzskerületű.
Az elültetett kis- és nagylevelű hársfák az ország különböző részeiből származnak. Ezzel is azt kívánták kifejezni, hogy az egész ország hálás emlékezetének és a hősök tiszteletének jelképe ez az emlékfásítás. 1992. július 4-én az emlékhely szélén egy kopjafát és haranglábat állított fel a kései elődei tiszteletét talán kicsit megkésve ápoló utókor.
Sajnos a vandalizmus számára ismeretlen fogalom a hála, a nemzeti büszkeség, az ősök tisztelete. A haranglábról azóta eltűnt a harang. A tetőzetét kikezdte az idő. A kopjafa még áll, bár a harangláb tetőzete javításra szorulna.
