Csábrág
Csábrág várának tekintélyes romjai Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) község délkeleti határában állnak. A Felsőszemeréd (Horné Semerovce) felől Nagykürtös (Veľký Krtí) irányába tartó 75-ös főúton haladva, a Magasmajtény (Hruov) falu felé jobbra beágazó mellékút előtt 200 m-rel buszmegálló található. Itt keresztezi a főutat a Magasmajtényból északi irányba, Csábrág várába vezető K jelzés. Az erdőkön keresztül vezető, kellemes gyalogút felvezet a várba.
Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvártól kapta, mely tőle dél-keletre 3 km-re, a Litva folyó kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt e korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen, Csábrág történelmében szerepeltetik.
Az új Litva várat feltehetően Károly Róbert építtette Csák Máté halála után. A várat a 15. sz. második felétől kezdve többnyire már Csábrágnak nevezik. Itt született a törökverő Pálffy Miklós. A török időkben Krusich János, dalmát származású vitéz és csábrági kapitány megerősítette és többször megvédte a várat a törökök ellen, kik Nógrád, Drégely, Szécsény és más közeli várak elfoglalása után gyakran portyáztak Csábrág felé. 1584-ben a bécsi hadi körök Csábrág lerombolásának tervével foglakoztak. A tervvel felhagytak, sőt a következő évben még jobban megerősítették a várat, melyet nagyobb mennyiségű lőszerrel is elláttak. A Bocskai-felkelés alatt 1604. december 28-án, a fejedelem hajdúi bevették Drégelypalánkot, majd ezután Csábrágot is elfoglalták. A felkelések idején Bethlen, I. Rákóczy György, Thököly és II. Rákóczi Ferenc csapatai foglalták el a királyhoz mindig hű Koháryak ellenállása után a csábrági várat. Az utolsó felkelés leverése után Csábrág katonai szerepe megszűnt és csak vadregényes fekvésű vidéki kastélyként szolgált a Koháryak nyári lakóhelyéül. A XIX. század elején az utolsó Koháry pusztulni hagyta az ötszáz éves sziklavárat, és a könnyebben megközelíthető, kényelmesebb Szentantalba tette át honti uradalma székhelyét s azt választotta állandó lakhelyéül. Csábrág várát 1812-ben Koháry Ferenc felgyújtatta és azóta a hajdan híres vár lakatlan rom.
Csábrág vára több részből áll. A hegytetőn helyezkedik el a palota, melyet a belsővár falai öveznek. Az alsó szinteken hatalmas, négyszögletes bástyák által erődített védőövek húzódnak. A romokat a fák és bokrok részben benőtték, több emeletes falai azonban így is rendkívül látványosak. A hegy alatt található a kicsiny Csábrágváralja település, mely ma már lakatlan, házai düledeznek, pusztulnak.
