Korponai-fennsík

A Korponai-fennsík tipikus középhegységi letarolt hegység, amely a harmadidőszak kiterjedt andezites vulkánossága nyomán alakult ki. A letarolt térszínről csak elvétve emelkednek ki magasabb csúcsok, pl. Česnačka 505 m, Čierťaz 513,7 m, Dubový vrch 553,5 m, Tomásov hrb 488,7 m. Délről az Ipoly-medence határolja, melynek tengerfeletti magassága 135-300 m között mozog. A Korponai-fennsík déli lejtői meredekek, gyakran sziklásak, alsóbb részei azonban vulkáni tufában dúsult homokkőből épültek fel, amelyek ugyancsak alkalmasak szőlőtermesztésre. A térséget a Losonc - Nagykürtös - Ipolyság közúton közelithetjük meg. A középkorban a korponai fensíkon is keresztül húzódott a a törökök elleni védelmet biztosító úgynevezett végvári rendszer, mely Lévától Krasznahorkáig épült ki, s amelyhez többek köyött Bozók, Csabrág, Fülek, Somoskő és Divény vára is tartozott. Ezeknek a váraknak a romjai ma is láthatók és kedvelt kirándulóhelyeknek számítanak a helybéliek körében.

 

A lazok vidéke

A lazok a jellegzetesen elszórt fennsíki települések. A lazok lakóinak többsége a mezogazdaságból él. A lazokat egyszeru aszfaltutacskák kötik össze. Jellegzetes központjai Magasmajtény (Hrušov), valamint „Španí laz" település a hasonló nevű 643 m magas hegy alatt. A magasmajtényi tanösvény részletesen bemutatja a lazok életét.