Selmecbánya
A Felvidék egyik legkülönösebb hangulatú városa Selmecbánya:
„Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez.” (Mikszáth Kálmán: Az arany-kisasszony)
A város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Állítólag ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire.
A tatárjárás után IV. Béla király telepített be német bányászokat, és itt bányászták Magyarország arany- és ezüsttermelésének jelentős részét. (Magyarországi bányákból került ki a XV. században az európai aranytermelés 80%-a, az ezüstnek pedig egynegyedét termelték a régi Magyarországon.)
A város magyar vonatkozású irodalmi emlékekben is gazdag: az evangélikus líceum tanulója volt 1838. augusztus 31-től 1839. február 15-ig Petőfi Sándor, s ugyanebben az iskolában végzi a két utolsó osztályt és érettségizik 1866-ban Mikszáth Kálmán.
Három torony őrzi a hegykatlan mélyén épült és bányaaknákkal, tárnákkal keresztülfurdalt Selmecbánya városát: az Óvár, a Leányvár és a Kálvária.
Óvár a vár alapjául szolgáló templom eredetileg a XIII. sz. első felében, 12201240 között épült háromhajós, román stílusú bazilikaként. Mellette található a Szent Mihály-kápolna. A bazilikát 14971515 között gótikus stílusúvá alakították át, bástyafallal is körülvették. 1550-es években várerősséggé alakították át a török ellen reneszánsz stílusban. A torony később barokk stílusú sisakot kapott. Jelenleg honismereti múzeum van benne. A várudvar egyik sarkában egy bronzszobrot őriznek: az 18481849-es magyar szabadságharc egyik emlékét, egy honvédszobrot, annak emlékére, hogy Görgey tábornok serege erre is elvonult.
Leányvár a Hegybányai kapu és a Havas Boldogasszony-templom közelében áll a négy saroktornyos, csúcsos tetejű Leányvár (Újvár). A török elleni védelmül épült ez is 15641571 között. Hatalmas hangú jelzőkürtjei is voltak. Ma múzeumul szolgál.
Kálvária a Leányvárral szemben épült fel barokk stílusban.
